« Láztalanul nyűglődünk tovább   32 hetes lettem én »
2009. 11. 05. 14:54 - írta Bea
5 komment
Nem egészen 2 hónapja tettem fel ide az első olyan videót, amin Matyi már szavakat mond(ogat). És nem telt el egészen 3 hónap azóta, hogy először számba vettem Matyi szókincsét. Mintha csak tegnap lett volna, pedig ma erre már nem lennék képes. Matyi ugrásszerűen belelendült a beszédbe. Szinte mindent mond, vagy próbál mondani.
A fejlődését 3 részre tudnám osztani:
1. Régóta használt szavait finomítja, így egyre jobban hasonlít az ő általa használt szó a valódihoz. Így lett a papam-ból ampa (lámpa), az ugyancsak papam-párnából pána, a nyunyu-ból néni, a bao-ból báti (bácsi), a vukka-ból jóka (róka), és hasonlók.
2. Kérdezésre megmondja mit lát.  A mostanában kedvenc kisegeres könyvéből pl. mindent szépen végigmutat és végigmond.  Sőt, néhány dolgot tovább is gondol, és szinte egy egy egész kis történetet ad elő, pl. hogy a fazékban mama levest főzött, hogy 3 tojást szedtek a papával, vagy apa elment a busszal, ami eszébe jut. A kedvencem, amikor elmeséli mi történt a fodrásznál: Anya, aja néni ojjó bisz bú kukka, ami annyit tesz nemmatyiul, hogy anya haját ollóval levágta a néni, ami vizes volt, de a nén megszárította hajszárítóval, és kidobta a kukába.Az eset után napokig ezt hajtogatta fűnek-fának, mára már lanyhul az emlék, de kérésre azért még elmondja. 
3. Megállás nélkül utánoz, mindent, de  mindent, olyan mintha egy kis papagájt tartanék itthon. Ennek következtében rengeteg új szót tud, és használ. Erre csak ma döbbentem rá, amikor a vésőnő, aki egyébként miattam és a Kistesó miatt jött, megkérdezte, hgoy hány szót tud. Hát fogalmam sem volt, sokat. 
Az emlékezete sosem hagyja cserben, mindenre emlékszik, nem lehet átverni. Ha azt mondom neki séta közben, hogy menjünk és otthon felhívjuk Apát, Papát, Mamaát akárkit, akkor azt hazaérve fel is kell hívni. Ha joghurtot ígérek neki, akkor azt is követeli. Ha magától jut eszébe, hogy szeretne valamit, akkor elmondja, vagy odavisz és megmutatja mit akar. Tegnap este példálul mandarint pucoltatott az apjával, édesen kivonszolta a konyhába, és mutatta neki, mi a teendő. Ő persze egy falatot sem evett belőle, de velünk megetette, jó gyerek, legalább a mi egészségünkre odafigyel. Ha szomjas, akkor inni kér, és azt is elmondja mit, vizet, kakaót, teát, vagy azt amit mi.  Minden reggel gondosan megitatja velem a kávémat is, addig ugyanis nem hajlandó a konyhából bejönni, amíg be nem kapcsolom a kávéfőzőt, mondja, hogy kávu(kávé), és arra is figyelmeztet, hogy tegyek bele tejet. Mondom én, hogy jó gyerek:)
Az akarata az emlékezetéhez hasonlóan igen erős. Ha valamit a fejébe vesz,na abból nem enged. Így ha ő azt akarja, hogy építsünk, akkor építünk, ha filmet akar nézni, akkor hozza a távirányítót, és azt is megmondja melyik filmet akarja nézni., ha rajzolni akar, akkor ott kell ülnöm mellette,  és lerajzolni amit épp kíván. Nincs apelláta. Szerencsére az ebédnél még nem mondja, hogy a krumplistészta helyett narancsos kacsát szeretne:)
Alapvetően jól megértjük egymást, és alapvetően könnyű  is így vele. Leszámítva, ha rossz napja van, vagy nekem van az, vagy ha beáll a végső katasztrófa, hogy mindkettőnknek rossz napja van. 
A szobatisztasággal is haladgatunk. Lassan, de biztosan. Szólni nem szól, pisinél pláne nem, de ha kaki van a pelusban, azt mutatja. Peluscserénél minidg ráül a wc-re, és általában kerül is valami a csészébe. Bár Matyi szerint a wc-n ülésnek egyetlen normális célja lehet, a wc papír wc csészébe juttatása maradéktalanul. Ennek érdekében ő mindent meg is tesz. Amit ülést fogott, már követeli is a papírt (pepi). Ha nekem van ott dolgom, akkor engem is figyelmeztet a papírra. 
Mondom én, hogy jófej:)
Az utóbbi két hétben rákapott a pakolásra, a kockákat többnyire saját magától elpakolja, hangos Pakom! (pakolom) felkiáltásokkal fűszerezve, és a fürdőkádból is szépen kirakja a játékokat, mikor úgy érzi, hogy kellőképpen kiázott:)
Továbbá néhány napja már nem nyeli le a fogkrémet, hanem hagyja hogy kimossam a szájából. Az öblögetéssel még nem próbálkoztunk, igaz ő már elleste a technikáját, és utána napokig csorgatta a szájából a vizet nagyjából mindenhová, kanapéra, szőnyegre, kukába, ahová éppen gondolta. 
Minden nap mutat valami újat, egyik sem olyan mint az előző, nem unatkozunk:) Én pedig csak kapkodom a fejemet. Egyetlen stabil pont azért még mindig akad: a Ne-vel kezdődő mondatokat továbbra sem érti.
A büszke építész:
A pattogatott kukorica faló filmnéző:
És végül a Jedi-harcos:



 
 
0 (0)
Jelentkezz be a szavazáshoz!

Kategóriák

beszéd , fejlődés , fogmosás , képek , Matyialkotás , szobatisztaság , szokások

Eddig 5 komment érkezett ()

  • 1.  hugomum
    2009. 11. 05. 21:36

    Örülök, hogy hamar meggyógyult Matyim. még mindig nagyon hasonlítanak, kismajmos utánzásban, akaratban,nem lehet átverni-ben stb...jó lenne már látni...álom:))Imádom!

    ui: a "vésőnő" a kedvencem.naggyon röhögtem. bocs :D

    puszi

  • 2.  Hencsi2008
    2009. 11. 06. 11:15

    Én is a vésőnőn kacagtam jót:DDD
    Matyira rá sem fogok ismerni,ha legközelebb találkozunk.Akkor már nem vonszolja Zitát magával,hanem majd parancsol neki:)))

  • 3.  Bea
    2009. 11. 06. 11:18

    Hugomum, Hencsi: nem kéne ennyire szemfülesnek lenni:)))) Most már csakazértse javítom ki!!!!!!

  • 4.  Popianyu
    2009. 11. 06. 13:33

    Nekem fel se' tűnt. Itt gúvadt a szemem, mire megtaláltam. :-)

    Nagyon ügyi Matyi! :-)

  • 5.  Bea
    2009. 11. 06. 14:22

    Popianyu: :))) Ez a jó hozzáállás:)

Mondj valamit

A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.






Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.